Két 470-es egység (Szamódy Tamás-Bárdos Mihály és Váradi Imre-Serke Áron) részvételével idei második edzőtáborunkon és egyben első versenyünkön vagyunk túl. Viszonylag rendben lezajlott a lejutásunk Splitbe, hajnali felkeléssel és kora délutáni érkezéssel. Gyors kicsomagolás után sikerült vitorláznunk két órát egy kellemes keleti szélben, melyben a hullám taktikázást (még így fáradtan is) lehetett gyakorolni a nagy hullámokban.
Második nap, mint mindig egy kellemes kis reggeli torna után reggeliztünk, és mentünk vízre szállni 10 óra tájban. Csatlakozott hozzánk Ivan Bulaja, horvát edző, aki már az első edzőtábor alkalmával is velünk volt. Őt órát töltöttünk vízen egy kicsit kisebb szélben, mint az előző napon. Ez a gyengülés már több bonyodalmat okozott, mivel sokkal precízebben kellett végrehajtani a halzolásokat és fordulókat. Nagy meglepetésre tekintélyes áramlással is találkoztunk. Az edzést követően egy kis kondi terem, egy jó vacsora, és gyorsan pihenőre fogtuk, az előző napi fáradtság miatt.
Harmadik nap egy esős napnak indult, és egész napra az is maradt. Egy kis 1-Bft-os szelet sikerült elcsípnünk, amiben vitorláztunk két órát, de teljesen elállt, így kimentünk a partra, és tartottak az edzők nekünk egy kis elméleti oktatást. Az előző napon készült videókon megnézhettük azokat a hibákat, amit mondtak az edzők, még akkor, amikor a vízen voltunk. Nagyon sokat tud segíteni, hogy vizuálisan is látod a problémákat, amiket elkövetsz, mert később egyszerűbben fel tudod eleveníteni.
Negyedik nap az utolsó edző napunk volt. Az időjárási körülmények tökéletesek voltak arra, hogy még egy jó felkészítő napot tartsunk a verseny előtt. Mentünk egy kicsit több mint másfél órás kreutzot, ahol úgy érzem elég jó sebességet tartottunk. Amikor hátszeleztünk eléggé eltávolodtunk a kikötőtől, így volt időnk gyakorolni a megfelelő hullámvételeket. Edzés utána a parton még egy kis laza nyújtó kondi, vacsora, fürdő, és hamar aludni tértünk, mert láttuk az előrejelzésen, hogy valószínűleg nagy szél lesz, ami be is következett.
Ötödik nap reggelén 30 csomós szélre keltünk esővel, ami nem volt túl bíztató, de végül lejjebb állt a szél és a délután 1 órára kiirt rajtot csak két órát kellett halasztani. A 470-es mezőny elrajtolt olyan 3 óra körül, sajnos a többi hajó osztály nem volt ilyen szerencsés nekik többet kellett várni, mert a rendezőségnek mindig közbe jött valami. A futamban technikailag a két csapat rendben volt, inkább taktikai hibákat vétettünk. De szerintem ezek olyan gondok voltak, amiket gyakorlással, és sok-sok oda figyeléssel ki lehet nőni, és a két csapatban, teljes mértékben megvan az elszántság arra, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölje.
Hatodik napon korán kellett kelni . A két BYC-es 470-es már 10kor kifele menetelt egy kellemes 1-2Bft-os keleti szélben a Jury (versenyvezető) hajó után. Sajnos ez a szél elállt, egy dolog maradt meg, a körülbelül 20-25m/p-os áramlás. Úgy éreztem magam, mint aki a Dunán vitorlázik. Meglepő volt számomra, amikor teljes sebességgel, nem akartuk sehogy sem utolérni a versenyvezető hajót, elsőre nem volt egy jó érzés, de idővel megszoktuk. Dél körül jött egy kis szél, amire reagált a rendezőség és ellőtte a futamot. A futam felénél elfordulta szél északabbra, így a hátszelekben túl sokat nem lehetett taktikázni, ezzel ellentétbe a kreuzban igen. Befutásunk után hamar leállt a szél és a rendezőség egy kis várás után kiindult a partra, amikor egy kellemeses északi 3-4es szél jelent meg. Következő futamot, a kikötő környékén akarták indítani, de sokat kellett várni, mert mindig elfordulta szél, és mire lerakták a pályát megint máshonnan fújt a szél. Végül nagyon ráfújt és kiküldtek minket a partra, ami miatt sötétedésig már nem volt idő több futamot indítani, tehát egy hosszú napot zártunk mindösszesen egy futammal.
Hetedik nap egy északi szelet fogtunk ki, ami részben hasonlított az agárdi szélhez, de sajnos ezt nem sikerült annyira éreznem, mint otthon általában. Két futam sikerült megrendezni.
Az utolsó nyolcadik napunk teljes mértékben eltért a szokásos ütemtől, mivel reggel 10 órás rajtot hirdettek, így hamar kellett kelni. Reggel Áron nem volt valami fényes egészségügyi állapotban így megkérdőjeleződött az, hogy tudunk-e egyáltalán vitorlázni, de végül úgy döntöttünk, kimegyünk. Ha bármi baj lesz, akkor kijövünk a partra. Áron erős volt és bírta a megpróbáltatásokat, baj nélkül zajlott le a nap, és rengeteg tapasztalatot is sikerült gyűjteni. Kétfajta időt fogtunk ki, volt egy északi szél reggel, ami 10 órától kezdve fokozatosan gyengült, végül az első futam közepére el is állt, és ekkor megérkezett egy déli kifujt kettes szél, napsütéssel, és kellemes idővel. Utolsó napra kívánni sem lehetett volna tökéletesebb vitorlázó időt. Egy futam volt megrendezve a déli szélben, ahol, a második kreuztól kezdve sikerült teljes mértékben felvenni a verseny fonalát, és úgy vitorlázni, mint ahogy tanították nekünk az elmúlt két hétben Peti és Ivan.
Hasznos volt látni, és tanulni, hogy a négy versenynapom megrendezett őt futamban különböző irányú, és erősségű szelekben, hullámzásban és erős tenger áramlásban, világ legjobb versenyzői közé tartozó horvát Fantela kormányozta hajó minden futamot megnyerve, mintául szolgált számunkra.
Összefoglalva, hasznos két edző hetet zártunk, amire nagy szükségünk volt, mivel a 2009-es magyarországi 470es Európa bajnokságra való felkészülést ezzel el tudtuk indítani. Külön köszönet a BYC-nek, a Szülőknek, és a Szövetségnek!
Váradi Imi
forrás: www.byc.hu
